jogi feminizmus/feminizmus a jogban

A 'legal feminism', feminist jurisprudence feminista módszerekkel és szemlélet alapján végzett jogelemzés és értelmezés középpontjában a nők/a nemek joghoz és jogi intézményekhez való viszonya áll. Martha Fineman olvasatában a 'feminist legal theory'/scholarship' megnevezés egyszerre utal a vizsgálódás tárgyára (subject) és a módszerekre (methodology).  

​

A tudományterület sajátos, mert nem csak a jogra fókuszál, hanem feminista elméletek alapvetéseit használja, saját módszereket és hangnemet dolgoz ki a komplex értelmezés és egy újfajta/újszerű hang (voice) megtalálása, felmutatása érdekében. Hivatkozik és használ pszichológiát, antropológust, szociológust, filozófust, miközben koncepciókat és meglátásokat vegyít, mert alapvetése, hogy komplex problémákat csakis interdiszciplináris módszerekkel érdemes megközelíteni.

​

Sok szerző úgy fogalmazza meg, hogy amit meg kell mutatni, az az „inequites in the legal treatment of women” (azaz az igazságtalanságok feltárása abban a folyamatban, ahogyan a nőket a jog kezeli). Ennek hasznos módja, ha a nők életkörülményeire hivatkozunk, quasi dokumentáló jelleggel rögzítésre és kimondásra kerülnek a nők által megélt tapasztalatok, annak érdekében, hogy összevetésre kerülhessenek a jog általános működési mechanizmusaival. Ily módon a nők életének anyagi, valós körülményei, mindennapi társadalmi valósága megismerésével/megismerttetéséből indulnak ki, és azt vizsgálják, hogy a jog hogyan viszonyul ezekhez (pl. beépíti, nem ismeri, figyelmen kívül hagyja, nem tudja kezelni).

Fontos kiemelni, hogy a feminista legal scholarship munkái között nem kizárólag olyanokat találunk, amik valós terepmunkából merítenek, azaz a mindennapok valóságából kiindulva vonnak le következtetéseket, fogalmaznak meg elméleteket/koncepciókat. Éppen annyira hangsúlyos azon irányvonal is, ami egy jóval absztraktabb szintre emeli a vizsgálódás minőségét. Az ilyen típusú írások erősebben építenek elméletibb jellegű diszciplínákra, mint amilyen a filozófia, ami lehetővé tesz egy elvontabb megközelítést, egy tágabb kontextusba vezeti át az olvasót.

​

A kezdetektől fogva a vizsgálódás értelmezési alapkerete erre épül: a jog nem objektív és nem naturális és nem gender-semleges, hanem nagyon is gendered (nemekről alkotott feltevésekkel átitatott), helyesebben male biased (férfi tapasztalatokra épülő, és azokat zsinórmértékként kezelő). A szakirodalomban a ’middle range theory’, azaz közép-szintű, magyarázó elméletek formájában folyamatosan számbavételre kerültek azok az univerzálisnak tartott szabályok, amik a nők (nagyon különbőző) hangjait elhallgatva, vagy éppen bagatellizálva igyekeztek a férfi tapasztalatot és érdeket kiindulási/viszonyulási pontként beállítani (és megtartani).

​

A leggyakrabban előforduló témaköröket  - a kezdetleges tájékozódás végett - egy-egy klasszikusnak számító tankönyv tartalomjegyzéke segítségével mutatnám be. Így jól látszik, milyen témák és milyen kontextusban vannak jelen.

​

Martha Camallas - Introduction to Feminist Legal Theory könyve így kategorizál:

• a nők gazdasági értelemben vett elnyomása (pl. az ingyenes végzett házimunka és munkaerőpiaci lehetőségek, családon belüli anyagi kiszolgáltatottság, adózási rendszerek ideologiai háttere)

• a nők szexuális értelemben vett elnyomása (erőszaktevés, áldouathibáztatás, családon belüli erőszak, kapcsolati erőszak, szexuális zaklatás, prostitúció, pornográfia)

• anyaság és reprodukció (az anyaság körüli diskurzusok, emberi méltóság és abortusz)

Hilaire Barnett - Introduction to Feminist Jurisprudence:

• Women and Medicine (terhesség, abortusz, reprodukciós jogok)

• Women, Violence and the legal system (rape, harassment, domestic violence)

• Pornography and prostitution

Deborah L. Rode - Justice and Gender:

• Competing perspectives on Family Policy

• Women and Work

• Reproductive Freedom

• Sex and Violance

• Association and Assimilation

​

Fineman gondolataival a feminista legal theory célja, feladata, hogy a klasszikus legal scholarship framework-be (jogi kutatások világába) beszivárogtassa a feminista módszereket és a speciális, nemi vonatkozásokra érzékeny kritikai viszonyulást (mindset).

​

A legal feminism, a feminist lawyering, a feminist jurisprudence angolszász területeken, leginkább (de egyáltalán nem kizárólagosan) USA-ban (saját jogrendszerükkel, jogi hagyományaikkal) dolgozó kutatók munkásságán alapul, ahhoz kötődik, ahhoz viszonyul, onnan merít inspirációt. Más országokban, pl. Európában (sőt Kelet-Európában) gondolkodók sokkal kevesebben vannak, ami egyrészről sajnálatos, másrészről jó lehetőség és egyben óriási kihívás a tudományterületre való bekapcsolódásra. Tehát, ami az írások megismerhetőségét illeti, jelen van egy kikerülhetetlen akadályozó tényező; az igen gazdag, nagyon sokszínű tudásanyag, ami az elmúlt évtizedekben felhalmozódott, szinte kizárólag angol nyelven hozzáférhető. Ennek okán a FemJog elsődleges célja egyfajta útmutatót adni az érdeklődőknek ebben a színes és idegennyelvű rengetegben. A honlapon angol nyelven íródott könyvek, tanulmányok összefoglalói jelennek meg folyamatosan magyar nyelven. A cél egyfajta rálátás/betekintés, és a kedv felkeltése az eredeti cikkek elolvasásához, tanulmányozására, felhasználására, továbbgondolására. Talán egy-két fordítóhoz is sikerül elérni, akik szívesen kezdenének el azon dolgozni, hogy magyar nyelven is hozzáférhetővé válhasson ez a nagyon sok értékes és érdekes gondolat. FemJog témában jelenleg nagyon kevés magyar nyelvű szakirodalom létezik. Ami fellelhető, az remélhetőleg hamarosan mind elérhetővé válik a honlapon. Ebben hatalmas segítség Mindenki, aki, ha találkozik olyan írással, ami a feminizmust és jogot ötvözi; megosztja itt. Továbbá természetesen azok, akik majd saját írásaikat szeretnék megjelentetni az oldalon.

​